Joomla Slide Menu by DART Creations
Kezdőlap Hivatalos dokumentumok Alapszabály

Alapszabály

Startlap kedvenchezGoogle könyvjelzőTwitterFacebook
  

  Alapszabály

A jelen Alapszabály a 2013. évi V. törvény valamint a 2011.évi CLXXV. törvény rendelkezései alapján az alábbi jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú szervezetnek minősülő egyesület egységes szerkezetű alapszabályát állapítja meg:

 

I.                   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.1. Az egyesület neve: Dunakeszi Diófa Nagycsaládosok Egyesülete

A Dunakeszi Diófa Nagycsaládosok Egyesülete szuverén, önálló egyesület, az állampolgárok kezdeményezésén alapuló civil szerveződés, amelynek célja:

  1. a nagycsaládosok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése, közösség működtetése,
  2. a nagycsaládosok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata,
  3. felmutatni a társadalomnak azokat az értékeket, amelyet a nagycsaládok képviselnek,
  4. az élet és a szülők tiszteletére nevelés, a házasságért és a jövő generációjáért érzett felelősség erősítése,
  5. az egyesület fiataljai önszerveződésének elősegítése és támogatása (kulturális, sport és egyéb rendezvények).

I.2. Az egyesület székhelye:2120 Dunakeszi, Barátság útja15.fszt.3.

I.3. Az Egyesület jogi személy.

I.4. Az Egyesület a szövetségi jelleggel működő Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) tagegyesülete.

I.5. Az Egyesület működése szövetség-jellegű és regionális feladatokat is felvállal.

I.6. Az egyesület közhasznú jogállása:

Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvényben meghatározottak alapján közhasznú szervezetként kívánja tevékenységét folytatni tagsága akaratának megfelelően.

I.7. Az Egyesület:

  1. pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el és nem nyújt nekik,
  2. közvetlen politikai tevékenységet nem folytat (így pl.: országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat).

 

 

 

II. AZ EGYESÜLET FELADATAI

Az Egyesület feladatai és céljai

II.1.  Az Egyesület összefogja a város területén és környékén élő nagycsaládosokat, akik nem csak maguknak, de a környezetükben élőknek is szeretnének valami hasznosat átadni, és ezen célok érdekében tevékenykednek.

II.2. Az Egyesület alapvető feladata a tagok munkájának összefogása és elősegítése, ennek megvalósítására rendezvények, konferenciák, tanfolyamok és szakmai tanulmányutak szervezése, módszertani és propagandaanyagok készítése és beszerzése, terjesztése, kapcsolatok létesítése és fenntartása bel-és külföldi hasonló tevékenységet folytató illetve a tevékenységhez kapcsolódó szövetségekkel, egyesületekkel, alapítványokkal és intézményekkel.

II.3.Az egyesület közhasznú céljai megvalósítása érdekében azokat nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet folytathat úgy, hogy a vállalkozás nem képezheti a tevékenység döntő részét.

II.4.Az Egyesület céljai:

  1. a nagycsaládosok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése,
  2. a nagycsaládosok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata,
  3. felmutatni azokat az értékeket, amelyet a nagycsaládok képviselnek,
  4. az élet és a szülők tiszteletére nevelés, a házasságért és a jövő generációjáért érzett felelősség erősítése,
  5. rendezvények szervezése (kulturális tevékenység)
  6. ifjúsági hálózat kiépítése
  7. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
  8. szociális tevékenység, családsegítés
  9. család, gyermek és ifjúságvédelem
  10. nehéz helyzetben élő családok helyzetének könnyítése, krízishelyzetek megelőzése, ill. ilyen állapot enyhítése szociális segítségnyújtással.

Ezek a szolgáltatások ingyenesek és egyesületi tagságtól függetlenül minden három- és többgyerekes családnak rendelkezésére állnak. Lehetőség szerint az Egyesülethez forduló kisebb családokat is segíteni kell.

II.5 Az egyesület feladatai

II.5.1.Az egyesület az Alapszabály II.4.pontjában meghatározott célok érdekében:

  1. Szakmai megbeszélések, fórumok, klubok, továbbképzések , előadások , gyakorlati bemutatók szervezése és lebonyolítása.
  2. Szorgalmazza és segíti a helyi nagycsaládosok beilleszkedését az Egyesületbe
  3. Elősegíti a nagycsaládosok valós társadalmi helyzetének felmérését és bemutatását
  4. Figyelemmel kíséri a család, gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó jogszabályok adta lehetőségeket és erről a tagokat tájékoztatja
  5. Programszervezés, különös tekintettel a prevenció és az egészségmegőrzés területére

II.5.2. Az Egyesület céljait és feladatát elsősorban az alábbi eszközökkel valósítja meg:

  1. Anyagi, szellemi, szervezési erőforrások felkutatásával és felhasználásával, a nagycsaládosok anyagi gondjainak enyhítése érdekében.
  2. Felvilágosító, jogi és érdekvédelmi munkát végez a családok törvényes lehetőségeiről.
  3. Céljai megvalósítására szakmai megbeszéléseket,előadásokat, tanfolyamokat szervez, mentálhigiénés és humán segítő tevékenységet végez.
  4. Pályázatokon való részvétel.
  5. Tagjai részére üdülési,sport-és szabadidős tevékenységek biztosítása, az egészséges életmód megteremtésének segítése, támogatása-életmód-,sport-és szabadidős táborok valamint utazások szervezésével és lebonyolításával.
  6. Jótékony célú akciók szervezése, lebonyolítása.
  7. Alapítványok létrehozásával.
  8. Az Egyesület együttműködik a fenti célok érdekében más önkormányzati, állami, társadalmi szervekkel, valamint ezekkel szerződést köt.

Az egyesület a fenti célok megvalósításának érdekében közhasznú tevékenységéket végez az alább felsorolt területeken ,melyek egy részével olyan közfeladatot lát el ,amelyekről az állami szerveknek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia(zárójelben a szóban forgó közfeladatokról rendelkező jogszabályok):

-egészség megőrzése, betegségmegelőzés (1997.évi CLIV.tv.35.§(1)-(2)41.§)

-szociális tevékenység, családsegítés (1997.évi XXXI.tv.12.§., 2011.évi CCXI.tv.1-6.§)

- ismertterjesztés(1997.évi CXL.tv.,)

-kulturális tevékenység (1991. évi XX. tv. 121.§)

-gyermek –és ifjúságvédelem (1997.évi XXXI.tv.6.§,11.§(1),12.§,39.§, 2011.évi CCXI.tv.13.§

-hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (Alaptörvény:alapvetés L.cikk,Szabadság és Felelősség XV.3.pont, 2011.évi CCXI.tv.1-6.§(1)és 15.§

III. AZ EGYESÜLET TAGJAI

 Az Egyesület tagja:

  1. rendes,
  2. tiszteletbeli,
  3. pártoló,
  4. várományosi tag lehet.

a./ Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan személy, aki saját háztartásában három vagy több gyermeket nevel, vagy nevelt fel és egyetértve az Egyesület célkitűzéseivel,rendszeres tagdíjat fizet és az önként vállalt feladatokat az egyesület alapszabályában rögzített célok megvalósítása érdekében végzi.

b./ Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy vagy jogi személy, aki a nagycsaládosok vagy a gyermekek érdekében kiemelkedő tevékenységet végez. Tiszteletbeli tagságot az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés adományozhat.

c./ Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki munkájával vagy szellemi javaival, illetve anyagi eszközeivel az Egyesület tevékenységét támogatja és vállalja a pártoló tagsággal járó kötelezettségek teljesítését.

d./Az Egyesület várományos tagja lehet mindenki, aki 40 évesnél nem idősebb, háztartásában három vagy több gyerek nevelését tervezi, egyetért az Egyesület célkitűzéseivel, és vállalja az Egyesület feladatainak megvalósításában való közreműködést, valamint a tagdíj megfizetését. A várományos tagot harmadik gyermeke nevelésének bejelentésével az Egyesület automatikusan rendes taggá nyilvánítja. Ha a várományos tag életkora eléri az 50.életévet és nem lesz a háztartásában legalább három gyermeke, akkor minden külön intézkedés nélkül pártoló taggá minősül át.

Rendes, pártoló és várományosi tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján 2 tag ajánlásával történik. A jelentkezőket az elnökség veszi fel. A felvételt megtagadó határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezni, amely fellebbezést a következő közgyűlésen tárgyalja. A fellebbezést az elnökséghez kell benyújtani, de a közgyűlésnek címezni.

IV. A TAG JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

IV.1. A természetes személy rendes tagságából eredő jogai:

  1. az Egyesület bármely tisztségére megválasztható,
  2. szavazati joggal részt vesz az Egyesület közgyűlésének munkájában,
  3. javaslatokat, indítványokat tehet, továbbá felszólalással, fellebbezéssel fordulhat az Egyesület illetékes szervéhez,
  4. családtagjaival együtt részt vehet az Egyesület rendezvényein, tanfolyamain, pályázatain,
  5. érvényes tagsági igazolvánnyal igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit.

IV.2. A rendes tag kötelezettségei:

  1.  működjék közre az Egyesület célkitűzéseinek, feladatainak megvalósításában,
  2. megtartja az Alapszabály és más belső szabályzatok előírásait,teljesíti a közgyűlés határozataiban foglaltakat,
  3. rendszeresen fizeti a tagdíjat.

IV.3. A természetes személy tiszteletbeli tag jogai:

  1. tanácskozási joggal részt vesz az Egyesület közgyűlésén,
  2. javaslatokat, indítványokat tehet az Egyesület illetékes szerveinek,
  3. részt vehet az Egyesület rendezvényein, tanfolyamain, pályázatain,
  4. igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit.

A jogi személy tiszteletbeli tag jogai:

    1. képviselője tanácskozási joggal részt vesz az Egyesület közgyűlésén,
    2. képviselője javaslatokat, indítványokat tehet az Egyesület illetékes szerveinek,

IV.4. A pártoló tag jogai:

  1. Tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén,
  2. Javaslatokat, indítványokat tehet az Egyesület illetékes szerveinek,
  3. A természetes személy pártoló tag a családjával együtt jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein, tanfolyamain, pályázatain,

IV.5. A pártoló tag kötelezettségei:

  1. Segítse elő az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,
  2. A természetes személy pártoló tag rendszeresen fizesse a tagdíjat,

IV.6. Várományos tag jogai és kötelezettségei azonosak a pártoló tag jogaival és kötelezettségeivel.

IV.7.A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

IV.8. Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában

a) elfogadja az Egyesület céljait,

b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát,

c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és

d) vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.

V .A TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

V.1. A rendes tag, várományosi tag és természetes személy pártoló tagsága megszűnik:

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével

V.2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A kilépés az írásbeli bejelentésnek az egyesület képviselője által történt kézhezvételétől hatályos.

V.3.  Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt. A tagság feltétele a jelen alapszabály IV.8.pontban meghatározottak.

 

V.4.Kizárás: A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

 A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozat hozatalra az alapszabály V.6. pontjában foglaltak az irányadóak.A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

V.4.  A jogi személy pártoló tagsága megszűnik:

a.  a vele kötött szerződés megszűnése vagy felbontása esetén,

b. a jogi személy jogutódlás nélküli megszűnése esetén,

 A tagságból eredő jogait a tag akkor gyakorolhatja, ha tagsági díját befizette. A következő éves tagdíjat előző év november 15-ig szükséges befizetni. Csak annak a családnak rendel az egyesület következő évi tagkártya matricát, aki erre a határidőre befizeti a tagdíjat (vagy annak első részletét, amennyiben a részletfizetési igényt írásban előre jelezte a tag). Amelyik tag nem fizet november 15-ig, annak legkésőbb következő év március 31-ig be kell fizetnie az esedékes tagdíjat, vagy annak első részletét (a részletfizetési igényt legkésőbb március 15-ig kell jelezni írásban). Ebben az esetben áprilisban történik a család részére az érvényességi matrica megrendelése. Aki eddig a határidőig nem fizet legalább egy részletet, annak a tagsági jogviszonyát 30 napos felmondási idővel írásban az egyesület felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt.

V.6. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai

V.6.1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés, az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra , legsúlyosabb jogkövetkezményként a kizárás.

V.6.2. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy az elnökhelyettes javaslatára a közgyűlés rendeli el.

V.6.3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület elnökhelyettese vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

V.6.4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.

V.6.5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy az elnökhelyettes köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.

V.6.6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.

V.6.7. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.

V.6.8. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől, rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást továbbá kizárást alkalmazhatja.

V.6.9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

V.6.10. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

VI. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

VI.1. Az Egyesület vezető szervei és szervezetei felépítése:

  1. közgyűlés,
  2. elnökség,
  3. felügyelő bizottság,

VI.2. Az egyesület mellett a közgyűlés határozata alapján állandó és ideiglenes bizottságok működhetnek.

 

 VI.3. Az egyesület vezető tisztségviselője nem lehet  Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV.tv 39.§(1) bekezdésében meghatározott személy, illetve   határozathozatalában nem vehet részt  Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV.tv 38.§(1),(2)bekezdésében  meghatározott személyek. Az egyesület elnökségének és felügyelő bizottságának nem lehet  tagja a Ptk.3:22.§(4), (5) és (6) bek . illetve a 3:26.§(2)bek. meghatározott személy.

Az egyesület vezető tisztségviselője az lehet, aki a Polgári törvénykönyvről szóló 2013.évi V.tv. 3:22.§ (1) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek megfelel illetve az egyesület felügyelő bizottságának tagja az lehet aki a Polgári törvénykönyvről szóló 2013.évi V.tv. 3:26.§ (2) bekezdés első fordulatában  megfogalmazott követelményeknek megfelel.

 

VI.4. A vezető testületek működésére vonatkozó közös szabályok:

  1. Egy vezető testület akkor határozatképes,  ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy vezető testület szabályszerűen összehívott ülése nem határozatképes, a testület elnöke azonos tárgykörrel újra összehívja. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 30 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni, mely meghívóban tájékoztatni kell a  tagjait, hogy a második  ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
  2. A vezető testületek ülései nem nyilvánosak; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül az ülés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy az ülés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.A vezető testületek határozataikat a jelenlévők szótöbbségével hozzák meg, kivéve az egyesület alapszabályának módosításához, melyhez a közgyűlés jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges illetve az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez, ahol a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  3.  A szavazás általában nyílt, ha azonban a testület jelenlévő tagjainak az egyharmada arra irányuló javaslatot terjeszt elő, titkos szavazást kell elrendelni.
  4. A vezető testületek határozatai ellenkező rendelkezés híján az ülést követő napon lépnek hatályba.
  5. Az Egyesület rendelkezik az ülések jegyzőkönyvének vezetéséről, a döntéseknek az érintettekkel való közlésének, illetve nyilvánosságra hozatalának módjáról, továbbá az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés módjáról és az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
  6. Az elnökség és a felügyelő bizottság tagjait 4 év időtartamra kell megválasztani.
  7. Az elnökség és a felügyelő bizottság működési szabályait saját maga állapítja meg.

VII.  KÖZGYŰLÉS

VII.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést a rendes tagok alkotják. Egyesület a közgyűlést a székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze.

VII.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése

l) a közhasznúsági jelentés elfogadása.

 

VII.3. A Közgyűlésen jelenlevő rendes tagokat személyenként egy szavazat illeti meg. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

 A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

 A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.  A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés által megválasztott két hitelesítő írja alá.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, időpontját a napirendi pontokat az egyes hozzászólások lényeges tartalmát, a  döntés tartalmát, idejét, hatályát illetve a meghozott döntés szavazatarányát, az ellenszavazatot tevők és tartózkodók számát(ha lehetséges személy szerint), valamint az esetleges különvéleményt.

A jegyzőkönyv egy példányát az elnökség tartozik megőrizni. A jegyzőkönyv mindenkori melléklete a jelenlévők és meghívottak névsorát feltüntető jelenléti ív.

A Közgyűlés jegyzőkönyvébe bárki betekinthet. A jegyzőkönyvbe való betekintést írásbeli vagy szóbeli megkeresés esetén az egyesület mindenkori titkára köteles biztosítani az egyesület székhelyén a megkeresést követő 15 napon belül.

Az elfogadott éves beszámoló, az éves közhasznúsági jelentés és a Közgyűlés határozatai az Egyesület székhelyén bárki számára megtekinthetőek.

A közgyűlés határozatairól készült jegyzőkönyvet- mely tartalmazza az ott meghozott döntések tartalmát is- az egyesület honlapján is közzé kell tenni valamint a döntések érintettjeinek írásban kézbesíteni kell. A meghozott határozatokat a határozat meghozatalától, az elfogadott éves beszámolót annak elfogadásától számított 15 napon belül kifüggesztik az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán. A határozatok és beszámoló nyilvánosságra hozatala az elnök feladata.

VII.4. A Közgyűlést évenként kell összehívni, továbbá akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja. Összehívásáról az elnökség gondoskodik a napirend egyidejű megküldésével. Ezen kívül az elnökség a Közgyűlést szükség esetén bármikor összehívhatja, a felügyelő bizottság indítványára pedig köteles összehívni.  Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi továbbá az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ez alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 Az összehívásról az elnök gondoskodik a napirend egyidejű közlésével, mely meghívót a közgyűlés megtartásának időpontja előtt 8 nappal az érintettek részére meg kell küldeni. A napirendet az elnök állítja össze. A meghívónak tartalmaznia kell

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

 A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Közgyűlés összehívásáról szóló értesítést és a napirendet a tagokhoz írásban vagy elektronikus úton kell eljuttatni. Amennyiben nincs a tagnak email címe és előzetesen külön kéri , részére postai úton történik az értesítés.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 4 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Amennyiben a napirend kiegészítése iránti kérelem  a fenti határidőben beérkezett azt köteles az elnök a napirendi pontok közé felvenni és arról az egyesületi tagokat értesíteni. Ha ezen kötelezettségének az elnök nem tesz eleget vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

VIII. AZ ELNÖKSÉG

VIII.1. Az elnökség 5 tagból áll. Tagjai:

  1. Elnök,
  2. Elnökhelyettes (1),
  3. Titkár,
  4. Tag (2).

Az elnököt, az elnökhelyettest, az elnökségi tagokat és a titkárt a Közgyűlés személy szerint választja meg.

A közgyűlések közötti időtartamra az egyesület legfőbb végrehajtó és ügyintéző szerve az elnökség, amelyet a közgyűlés a rendes tagjai sorából 4 év időtartamra nyílt szavazással választ.

VIII.2. Az elnökséget negyedévente (azaz évente 4 alkalommal egyenlő időbeni elosztásban) valamint akkor is össze kell hívni, ha az felügyelőbizottság vagy a tagok egyharmada írásban kéri azt az ok és a cél megjelölésével.  Ezen kívül az elnök az elnökséget szükség esetén bármikor összehívhatja. Az összehívásról az elnök gondoskodik az ülés helyének, időpontjának és a napirend egyidejű közlésével, mely meghívót az ülés megtartásának időpontja előtt 3 nappal az elnökségi tagok részére írásban meg kell küldeni. A napirendet az elnök állítja össze.

VIII.3. Az elnökség akkor határozatképes, ha ülésén legalább tagok több mint a fele, köztük az elnök, vagy az elnökhelyettes jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az elnökség határozatairól készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját a napirendi pontokat az egyes hozzászólások lényeges tartalmát, a döntés tartalmát, idejét, hatályát illetve a meghozott döntés szavazatarányát, az ellenszavazatot tevők és tartózkodók számát- személy szerint-, valamint az esetleges különvéleményt. A meghozott határozatokat az érintettekkel a jegyzőkönyv 1pl-nak megküldésével írásban értesíteni kell. A határozat meghozatalától számított 15 napon belül azt köteles az elnök kifüggeszteni az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán valamint közzétenni az egyesület honlapján.

A jegyzőkönyv egy példányát az elnökség tartozik megőrizni. A jegyzőkönyv mindenkori melléklete a jelenlévők és meghívottak névsorát feltüntető jelenléti ív.

Az ülés jegyzőkönyvébe bárki betekinthet. A jegyzőkönyvbe való betekintést írásbeli vagy szóbeli megkeresés esetén az egyesület mindenkori titkára köteles biztosítani az egyesület székhelyén a megkeresést követő 15 napon belül.

VIII.4. Az elnökségi tag, illetve erre jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt vezető tisztséget.

VIII.5. Az elnökség feladatai:

a)az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) tiszteletbeli tagok kivételével valamennyi tag felvételről dönt, tagsági viszonyuk törléséről,

n )javaslatot tesz a tiszteletbeli tag cím adományozására illetve megvonására  a közgyűlésnek

o)A munkabizottságok munkáját koordinálja és ellenőrzi,

p)Gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,

q)Kidolgozza az Egyesület nevében megkötendő szerződéseket,

r) Két Közgyűlés közötti időszakban állást foglalhat és döntést hozhat olyan ügyekben, amelyek a Közgyűlés hatáskörébe tartoznak, de halasztást nem tűrnek. Ezekről az ügyekről a következő Közgyűlésen jelentést kell tenni és a Közgyűlés jóváhagyását kell kérni,

 

Az elnökség tevékenységét éves munkaterv alapján végzi.

VIII.6. Elnökségi tisztség megszűnik:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

Visszahívással megszűntethető az elnökségi tag tisztsége, ha nem teljesíti tisztségviselői kötelezettségeit, így különösen: ha az elnökségi üléseken – menthető ok nélkül - rendszeresen nem jelenik meg, a rábízott feladatokat nem látja el, azokról felszólítás ellenére sem számol be, ha a bíróság jogerős, és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéli és a közügyektől eltiltja.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

 Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

IX. AZ ELNÖK ÉS ELNÖKHELYETTES

IX.1. Az elnök:

  1. Az Egyesület Elnökségének ülései közötti időszakban intézi az Egyesület ügyeit a kialakított munkamegosztás szerint,
  2. Előkészíti a Közgyűlés üléseit és gondoskodik a hozott határozatok végrehajtásáról,
  3. Beszámol az elnökségnek a két testületi ülés közötti egyesületi ügyek intézésről,
  4. Vezeti a Közgyűlés és az elnökség üléseit,
  5. Képviseli az Egyesületet a hatóságok, más szervek és fórumok előtt,
  6. Kapcsolatot tart az elnökség tagjaival és gondoskodik arról, hogy azok intézkedései összhangban legyenek a Közgyűlés és az elnökség határozataival,
  7.  gyakorolja az utalványozási jogot
  8. összehívja a közgyűlést
  9. az elnökség döntéseit az érdekeltekkel írásban közli, ugyanakkor az egyesület székhelyén nyilvánosan hozzáférhetővé teszi,

IX.2. Az elnökhelyettes helyettesíti az elnököt az elnök akadályoztatása esetén a távollét időtartama alatt. Az elnökség az elnökhelyettest önálló feladattal is megbízhatja. Feladatait az elnök szabályozza az elnökséggel egyetértve.

IX.3. Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnök látja el. Az Elnököt távollétében az elnökhelyettes helyettesíti. Helyettesítés esetén az elnök helyettes teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.

IX.4. Az egyesület Elnöke önálló pénzügyi utalványozási jogot gyakorol. Az Elnök akadályoztatása esetén pénzügyi utalványozási jogot az egyesület elnökhelyettese gyakorolhat.

IX.5. Az Elnök és - az elnök akadályoztatása esetén - az elnökhelyettes képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

X. A TITKÁR

  1. Irányítja és ellátja az Egyesület adminisztratív, gazdasági, ügyviteli teendőit,
  2. A Közgyűlés és az elnökség határozatainak az egyesületi tisztségviselők intézkedéseinek végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, ügyviteli, ügykezelési feltételeket biztosítja,
  3. Az Egyesület nyilvántartásait vezeti, és iratait kezeli,
  4. Feladatkörében folyamatos beszámolási és jóváhagyási kötelezettség terheli az elnökséggel szemben,
  5. Elvégzi a folyamatos és eseti adatszolgáltatást, az Egyesület szervei és tisztségviselői számára,

XI. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

XI.1. A felügyelő bizottság a megválasztását követő első ülésén a saját soraiból megválasztja elnökét, akit bármelyik tag helyettesíthet.

XI.2. A felügyelő bizottság tagjai megbízatása 4 évre szól, mely időtartam alatt az Egyesületben más tisztséget nem viselhetnek és közvetlenül a Közgyűlésnek vannak alárendelve.

XI.3.A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

XI.4. A felügyelő bizottság feladata:

  1. Ellenőrzi  az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását,

b.   A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

c.   A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

d.  A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

d.a./ szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

d.b/.a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

e.  A legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

f.  Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

XI.5. A felügyelő bizottság tagjai betekinthetnek az Egyesület irataiba, és tájékoztatást kérhetnek.

XI.6. A felügyelő bizottság tevékenységéről jelentést készít a Közgyűlésnek.

XI.7. A felügyelő  bizottság üléseit szükség szerint tartja. A bizottság összehívásáról annak elnöke gondoskodik. A bizottságot évente, valamint akkor is össze kell hívni, ha a felügyelő  bizottság bármely tagja vagy az elnök írásban kéri azt az ok és a cél megjelölésével. Az összehívásról az elnök gondoskodik az ülés helyének, időpontjának és a napirend egyidejű közlésével, mely meghívót az ülés megtartásának időpontja előtt 8 nappal a tagok részére írásban meg kell küldeni. A napirendet az elnök állítja össze.

A bizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább kettő tag köztük az elnök is jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Két tag jelenléte esetén a határozat meghozatalához egyhangú szavazás szükséges.

A határozatairól készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját a napirendi pontokat az egyes hozzászólások lényeges tartalmát, a döntés tartalmát, idejét, hatályát illetve a meghozott döntés szavazatarányát, az ellenszavazatot tevők és tartózkodók számát- személy szerint-, valamint az esetleges különvéleményt. A meghozott határozatokat az érintettekkel a jegyzőkönyv 1pl-nak megküldésével írásban értesíteni kell. A határozat meghozatalától számított 15 napon belül azt köteles az elnök kifüggeszteni az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán valamint közzétenni az egyesület honlapján.

Az ülés jegyzőkönyvébe bárki betekinthet. A jegyzőkönyvbe való betekintést írásbeli vagy szóbeli megkeresés esetén az felügyelőbizottság mindenkori elnöke köteles biztosítani az egyesület székhelyén a megkeresést követő 15 napon belül.

A jegyzőkönyv egy példányát az elnökség tartozik megőrizni. A jegyzőkönyv mindenkori melléklete a jelenlévők és meghívottak névsorát feltüntető jelenléti ív.

XII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

XII.1. Az Egyesület vagyoni-pénzügyi forrásai:

  1. Tagdíjak,
  2. Pártoló díjak,
  3. Helyi, önkormányzati és társadalmi szervektől, valamint állami költségvetésből származó juttatások,
  4. Pályázatokból származó bevétel, illetve kamatbevétel.
  5. az egyesület által folytatott tevékenység nyereségéből származó bevétel
  6. adományok

XII.2. Az Egyesület vagyonával a pénzügyi jogszabályok szerint gazdálkodik és erről a mindenkor érvényes pénzügyi elszámolást vezet.

XII.3. Az Egyesület tulajdonában ingó és ingatlan vagyon lehet, amellyel a vonatkozó pénzügyi rendelkezések és az Alapszabály keretei között önállóan gazdálkodik.

XII.4. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok saját vagyonukkal nem felelnek az Egyesület tartozásaiért.

XII.5. Az Egyesület vagyonával a pénzügyi jogszabályok és saját rendelkezései, valamint költségvetése alapján gazdálkodik, és gazdálkodásáról zárszámadást készít.

XII.6. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak a célok megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

XII.7. Ez egyesület tevékenységi célja szerinti gazdálkodását a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok alapján végzi.

XII.8. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az egyesület jelen alapszabályában meghatározott tevékenységekre fordítja.

XIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

XIII.1. Megszűnése esetén az Egyesület vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. Felszámolóként az Egyesület volt elnöksége és a felügyelőbizottság együttesen jár el.

XIII.2 Ha vagyona hovafordításáról az Egyesület nem rendelkezett, továbbá, ha az Egyesület feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését a Budapest Környéki Törvényszék megállapította, vagyonát a hitelezők kielégítése után hasonló célú egyesületek céljaira kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

XIII.3. Az Egyesület működését, a vezető szervek szervezetét, feladatait érintő, az Alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdéseket úgy kell kezelni, hogy azok nem állhatnak ellentétben az Alapszabállyal.

XIII.4.Közhasznú tevékenysége

Az egyesület rögzíti, hogy a törvényben és a jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

Az egyesület céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.

Az egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról.

Az egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai – az egyesület székhelyén és az egyesület honlapján - bárki részére rendelkezésre állnak.

Éves beszámoló jóváhagyásának módja: az elnökség részére az egyesület mindenkori könyvelője az egyesület által rendelkezésre bocsátott iratok alapján előkészíti a beszámoló pénzügyi részét, az egyesület titkára elkészíti  a hatályos tagnyilvántartást továbbá  az elnök előkészíti az egyesület beszámolójának szakmai részét. Ezeket az elnökség megvitatja , majd annak elfogadása után a rendes éves közgyűlés elé terjeszti. Az éves beszámoló elfogadásához a közgyűlésen jelenlévők 2/3-os többséggel elfogadott határozata szükséges.

XIII.5. Működése

 Az egyesület működése nyilvános. Az Elnök az egyesület önállóan működtetett honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot az Egyesület működéséről, ott közzéteszi a Közgyűlésen és az Elnökség ülésein készült jegyzőkönyveket, valamint a Közgyűlés és az Elnökség határozatait a határozathozatalt követő legkésőbb 15 napon belül.

 Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba munkaidőben bárki betekinthet a munkaszervezet irodájában.

 A közhasznú tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének lehetőségéről, működési módjáról hirdetmény formájában tájékoztatja az egyesület az érdeklődőket oly módon, hogy a hirdetmények az Egyesület székhelyén kerülnek kifüggesztésre továbbá az

egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevételi módjának és beszámolóinak nyilvánosságát saját honlapján keresztül biztosítja, továbbá a szervezet működésével

kapcsolatosan   keletkezett iratokba betekintést biztosít bárki külső érdeklődő számára

az elnökkel történt előzetes időpont egyeztetés után. Az iratokról saját költségére az

érdeklődő  másolatot készíthet. Az egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.

Az egyesület köteles éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentét készíteni. Ezek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, nyílt szavazással, kétharmados szótöbbséggel történő szavazás útján.

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a számviteli beszámolót; (az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti)

  b) a költségvetési támogatás felhasználását;

 c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

 d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

XIII.6. Iratbetekintés

A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
Az egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.

Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőbenteljesíteni.
Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

Az egyesület köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján közzétenni.

XIII.7.Az Egyesület tevékenysége nyilvánosságának biztosítása érdekében internetes honlapot működtet. A honlapon az alapszabályt, közgyűlési és elnökségi határozatokat, az Egyesület szolgáltatásaival kapcsolatos dokumentumokat, az éves beszámolót,  a közhasznúsági jelentést közzé kell tenni. Ugyanitt lehetőséget kell biztosítani felvilágosítás kérésére is elektronikus levelezés útján. A honlap tartalmáért és működtetéséért az Elnökség felelős.

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIV.1. Az egyesület működésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény valamint a Polgári törvénykönyv vonatkozó szabályai irányadók.

XIV.2. Az egyesület önálló jogi személy, nevében az aláírási jogot az egyesület elnöke gyakorolja.

Záradék: Az alapszabály módosítására tekintettel a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv hatályba lépése  miatt szükségessé vált  új, egységes szerkezetbe foglalt alapszabály. A módosítás során a törvényi megfelelősség miatt szerkezetében új, átdolgozott, kiegészített jelen alapszabály került elfogadásra, melyet a 2014.08.19-én megtartott, rendkívüli közgyűlés egyhangúlag elfogadott.

A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Kelt:Dunakeszi,2014.08.19.

 

………………………………………                                  ………………………………….                     jegyzőkönyvvezető                                                               volt elnök

 

………………………………………

leendő elnök

                       

Előttünk mint hitelesítő tanúk előtt:

 

Név:…………………………………                        Név:…………………………………….

 

Cím:……………………………….. ..                     Cím:………………………………………

 

Aláírás:……………………………….                    Aláírás:……..…………………………….                                                 

 

 

 
















 

 

 

 

 

 

 

 

látogatóink száma:
Ma:20
A héten:268
Összes:88484
Térkép