Egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások és a SZJA törvény legfontosabb változásai 2012-ben

Egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások – 2012. év

Egészségbiztosítási ellátások: gyermekápolási táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj.

Családtámogatási ellátások: családi pótlék, anyasági támogatás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás.

Egyéb fontosabb változások.

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK – Regionális Egészségbiztosítási Pénztár folyósítja

Gyermekápolási táppénz (GYÁP) nem változott!

Gyermekápolási táppénzt a szülő a beteg gyermek ápolása címén veheti igénybe a gyermek 12 éves koráig. Az igénybe vehető napok számát befolyásolja a gyermek életkora mellett az is, hogy a szülő egyedülálló-e vagy sem. Gyermekápolási táppénzt az anya helyett az apa is igénybe veheti. A gyermekápolási táppénzes napok száma a gyermek két születésnapja közötti időtartamra vonatkozik (tehát nem naptári évre), a két születésnap között igénybe nem vett napok nem vihetők át.

Az igénybe vehető napok a következők:

a gyermek 1 éves koráig korlátlan

· a gyermek 1-3 éves korában évenként és gyermekenként 84 naptári nap –  egyedülálló szülő esetén is

· a gyermek 3-6 éves korában évenként és gyermekenként 42 naptári nap – egyedülálló szülő esetén 84 naptári nap

· a gyermek 6-12 éves korában évenként és gyermekenként 14 naptári nap – egyedülálló szülő esetén 28 naptári nap

Terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS)

2012. január 1-jétől a gyám, valamint a vér szerinti apa és az örökbefogadó apa is kérheti a TGYÁS folyósítását abban az esetben, ha az anya (örökbefogadó anya) egészségügyi állapota miatt nem tud gondoskodni a gyermekről, vagy meghalt. A gyermeket egyedülállóként örökbe fogadó apának is jár a TGYÁS. Változatlanul érvényben maradt az az előírás, mely szerint 2010. május 1-jétől annak jár terhességi gyermekágyi segély, aki a szülést megelőző 2 éven belül összesen legalább 365 naptári napon át biztosított volt (korábban 180 napos biztosítás is elegendő volt). 2011. január 1-jétől amennyiben a terhességi gyermekágyi segély folyósítása iránti kérelmet a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban nyújtják be, abban az esetben a kérelemelbírálási határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik. Amennyiben a jogosultnak nincs legalább 180 napi jövedelme, a terhességi gyermekágyi segély alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese (2012-ben: 186.000,- forint/hó). Ha a biztosított jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, abban az esetben az ellátás alapja a tényleges jövedelem. Egyéni és társas vállalkozók ellátását a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani. A terhességi gyermekágyi segély mértéke a napi átlagkereset 70 %-a.

A terhességi gyermekágyi segély adóköteles, azonban sem egészség- sem pedig nyugdíjjárulékot (sem magánnyugdíj-pénztári tagdíjat) nem kell fizetni utána.

A terhességi gyermekágyi segély az anyát a szülési szabadság időtartamára, vagyis 168 naptári napra illeti meg. A várandós anya választhat, hogy a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül vagy a szülés napjától kezdi-e meg.


Gyermekgondozási díj (GYED) nem változott!

2010. május 1-jétől gyermekgondozási díjra abban az esetben jogosult a szülő, ha az igénylést megelőző 2 éven belül 365 napon keresztül biztosított volt (korábban ez 180 nap volt). A GYED idejére fizetés nélküli szabadságot kell kivenni. Gyermekgondozási díj abban az esetben is megállapítható, ha a jogosult álláskeresési járadékban, segélyben, vállalkozói illetve munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban részesül. 2010. május 1-jétől amennyiben a GYED-re jogosultnak az irányadó időszakban nincs figyelembe vehető jövedelme, az ellátás alapja maximum a minimálbér. Ezalól kivétel, ha azért nincs meg a legalább 180 napi rendszeres jövedelem, mert a jogosult előzőleg táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, ugyanis ebben az esetben a gyermekgondozási díjat az előzőleg folyósított ellátás alapját képező jövedelem alapulvételével kell megállapítani.

A gyermekgondozási díj adóköteles jövedelem, nyugdíjjárulékot kell vonni belőle, de pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem terheli.

A gyermekgondozási díj legmagasabb összege a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2012-ben: 130.200,- forint).


2011. január 1-jétől amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelmet a szülési szabadság időtartamának lejárta előtt nyújtják be, a kérelem elbírálásának kezdőnapja a szülési szabadság lejártát követő nap.

Nem jár gyermekgondozási díj abban az esetben, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy rendszeres pénzellátásban részesül.

CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK – Magyar Államkincstár folyósítja

Közös jellemzőjük, hogy ezen ellátásokat a kincstári igazgatóság folyósítja a tárgyhónapot követő hónap 10-éig, bankszámlára utalás esetén 3-áig. A személyi jövedelemadóban 2011. január 1-jétől ezek a juttatások adómentességet élveznek.


Családi pótlék (CSP) nem változott!

2010. augusztus 1-jétől a családi pótléknak 2 típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás. A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár, ezt követően (november 1-jétől) a jogosult iskoláztatási támogatásban részesül a tankötelezettség teljes időtartamára (a gyermek 18. életévének betöltéséig). Ha a gyermek a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a 20. életévét betölti. A családi pótlék összege független attól, hogy azt nevelési ellátásként vagy iskoláztatási támogatásként állapítják meg. A családi pótlék összege nem változott.

· 1 gyermeket nevelő család esetén 12.200,- forint/hó

· 1 gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- forint/hó

· 2 gyermekes család esetén 13.300,- forint/hó/gyermek

· 2 gyermeket nevelő egyedülálló esetén 14.800,- forint/hó/gyermek

· 3 vagy több gyermeket nevelő család esetén 16.000,- forint/hó/gyermek

· 3 vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén 17.000,- forint/hó/gyermek

Anyasági támogatás nem változott!

Az anyasági támogatás egyszeri juttatás. 2011. január 1-jétől anyasági támogatásra jogosult az a nő, aki az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodik, és a terhessége alatt legalább 4 alkalommal – koraszülés esetén legalább 1 alkalommal – a Magyar Köztársaság területén terhesgondozáson vett részt. Az anyasági támogatás összege gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíjminimum 225 %-a (2011-ben: 64.125,- forint), ikergyermekek esetében 300 %-a (2011-ben: 85.500,- forint).


Gyermekgondozási segély (GYES) nem változott!

Gyermekgondozási segélyre az a szülő jogosult, aki a háztartásában legfeljebb 3 éves gyermeket gondoz, vagy 10 évesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el. 2011. január 1-jétől a gyermekgondozási segélyben részesülő szülő a gyermek 1 éves korától legfeljebb heti 30 órás elfoglaltságot jelentő keresőtevékenységet folytathat. Amennyiben az otthonában történik a munkavégzés, abban az esetben továbbra sincs időkorlát. Szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyermekgondozási segélyt, ha a gyermek elmúlt 1 éves, és a gyermek szülei erről az ellátásról lemondanak és egyetértenek azzal, hogy a gyermekgondozási segélyt a nagyszülő kapja. A GYES-t igénybe vevő nagyszülő a gyermek 3 éves kora után vállalhat legfeljebb heti 30 órás keresőtevékenységet, addig semmilyent.

A gyermekgondozási segély összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal (2011-ben: 28.500,- forint/hó).


Gyermeknevelési támogatás (GYET) nem változott!

Gyermeknevelési támogatás a gyermek 3 éves korától jár annak a szülőnek, aki a háztartásában 3 vagy több kiskorú gyermeket nevel. Gyermeknevelési támogatás a fiatalabb gyermek 3 éves korától 8 éves koráig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő is csak legfeljebb heti 30 órás elfoglaltságot jelentő keresőtevékenységet folytathat.

A gyermeknevelési támogatás összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal (2011-ben: 28.500,- forint/hó).

EGYÉB FONTOSABB VÁLTOZÁSOK

A nyugdíjjárulék fizetés napi felső határa 21.700,- forint, évi 7.942.200,- forint.

A minimálbér kifejezés két fogalmat takar: általában a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapítandó bér legkisebb havi összege (2012-ben: 93.000,- forint/hó); amennyiben a tevékenység legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel, abban az esetben a garantált bérminimumot (108.000,- forint/hó) jelenti („középfokúak minimálbére”).

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6.390,- forintra emelkedett (korábban 5.100,- forint volt). A nők 40 év jogosultsági idő megszerzése után – életkoruktól függetlenül – nyugdíjba mehetnek. Az állandó lakóhelyként bejelentett lakás bérbeadásából származó, 1.000.000,- forintnál nagyobb jövedelem egészségügyi hozzájárulás-mentessége megszűnik, tehát a bérbeadónak e jövedelem teljes összege után meg kell fizetnie a 14 % egészségügyi hozzájárulást.


2012. január 1-jétől a munkavállaló által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 %-ról 8,5 %-ra nőtt. Főállású egyéni és társas vállalkozónak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) 1,5-szerese (2012-ben havi 139.500,- Ft, illetve 162.000,- Ft) után kell megfizetni. 2012-től megszűnt a korábbi segítő családtag fogalma, ehelyett munkaviszonyban, társas vállalkozóként vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatható a korábbi segítő családtag. A korábbi 27 %-os társadalombiztosítási járulék helyett az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) került 2012.

január 1-jétől bevezetésre.


Elvárt béremelés mértékét kormányrendelet írja elő. Ennek értelmében ha a 2011 évi havi munkabér 59.600,- Ft és 216.805,- Ft között van, akkor valósul meg az elvárt béremelés, ha a munkáltató legalább a személyi alapbér és a rendszeres bér hányadosa és az elvárt béremelés (kormányrendelet 1.sz. mellékletében meghatározott összeg) szorzataként kapott összeggel megemeli a munkavállalók bérét. A munkáltató abban az esetben tesz eleget ezen kötelezettségének, ha a nála alkalmazásban álló munkavállalók legalább 2/3 részénél megtörténik az elvárt béremelés, azonban ezen a jogcímen a SZOCHO-ból 5% kedvezmény igénybevétele csak akkor lehetséges, ha minden munkavállalónál megtörténik az elvárt béremelés.

Személyi jövedelemadó törvényt érintő fontosabb változások – 2012. év

 

Adótábla, adóterhet nem viselő járandóság, adójóváírás, családi adóalap kedvezmény, személyi kedvezmény, egyéb fontosabb változások.

Adótábla

2012. január 1-jétől a személyi jövedelemadó mértéke egységesen 16 százalék, melyet az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre és a külön adózó jövedelmekre egyaránt alkalmazni kell. 2012. évben az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó alapja évi 2.424.000.- Ft felett a bruttó jövedelmek 27 százalékkal megállapított adóalap kiegészítéssel növelt összege (tehát az adóalap a bruttó jövedelem 1,27-es szorzótényezővel) felbruttósítva. Évi bruttó 2.424.000,- Ft jövedelemszint alatt nincs adóalapkiegészítési kötelezettség. Az adó, illetőleg az adóelőleg alapját minden esetben a jövedelemből kiindulva kell meghatározni, ugyanakkor a munkáltatói (kifizetői) és a biztosítottak által fizetendő járulékok alapja változatlanul az adóalap kiegészítés nélküli bruttó jövedelem. 2012-től a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó összevonandó adóalapba tartozó összes jövedelem vonatkozásában az adómértéke az adóalap 16 százaléka, kivétel ezalól az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója és a tartós befektetésből származó jövedelem hozama utáni adó hároméves lekötés elteltével. A külön adózó jövedelmekre a 27 százalékos adóalap-kiegészítést továbbra sem kell rászámolni.


Adóterhet nem viselő járandóság


Az adóterhet nem viselő járandóság fogalma megszűnt, ami korábban e kategóriába tartozott, az 2012. január 1-jétől adómentes bevételnek számít, így ezen jövedelmeket (pl.: nyugdíj, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás) az összevont adóalap megállapításakor nem is kell ezentúl figyelembe venni.


Az adójóváírás szabályai


2012. január 1-jétől megszüntetésre került az adójóváírás intézménye.


Családi adóalap kedvezmény


Változnak a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó szabályok. Az eddigi adóból érvényesíthető kedvezmény 2011-től átalakult adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé. Ezentúl a családi adóalap kedvezmény már egy gyermek után is érvényesíthető, továbbá az érvényesíthetőség felső jövedelmi korlátja is megszűnt. A családi kedvezményt a házastársak együtt – vagy közülük a kereső – vehetik igénybe. A családi adóalap kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint, mellyel a bruttósított összevont adóalap az adóelőleg vagy az adó fizetésekor csökkenthető. Családi kedvezmény a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető, ide tartozik az, aki családi pótlékra jogosult, a várandós nő várandósság időszakában (a fogantatástól számított 91. naptól a gyermek megszületéséig), valamint 2011. január 1-jétől a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély önmaga, mint kedvezményezett eltartott után is érvényesítheti a családi adóalap kedvezményt. A kedvezmény jogosultsági hónaponként jár, vagyis minden olyan hónapban, amelyben a családi pótlékot vagy a rokkantsági járadékot folyósítják, illetve amelyben a várandósság orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll. Egy kedvezményezett eltartott után a családi adóalap kedvezmény egyszer vehető igénybe, de a kedvezmény már az adóelőleg megállapításakor is megosztható a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal. Az éves adóbevallásban a családi kedvezmény attól függetlenül osztható meg a szülők között, hogy év közben, az adóelőleg megállapításakor melyiküknél milyen mértékben vették figyelembe.

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata. Ha a családi kedvezményre több személy is jogosult, közösen kell nyilatkozniuk (például gyermekeiket egy háztartásban nevelő szülők). A családi adóalap kedvezményre vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell a nyilatkozó magánszemélyek és az eltartottak nevét, adóazonosító jelét, a várandósság tényét, a munkáltató nevét és adószámát, valamint azt, hogy a munkáltató tudomásul vette a nyilatkozatot. A várandósságról orvosi igazolás alapján lehet nyilatkozni, de az igazolást a munkáltató nem kérheti, csak az adóhatóság, ellenőrzés esetén.


Változás 2012. január 1-jétől, hogy a gyermeket saját háztartásukban nevelő gyámok, nevelőszülők is jogosultak a családi adóalapkedvzemény igénybevételére. A családi pótlék érvényesítésére saját jogon vagy a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély helyett csak a vele közös háztartásban élő hozzátartozók érvényesíthetik a

kedvezményt. Továbbá az is jogosult családi kedvezményre, aki jogosult ugyan családi pótlékra, de azt nem veszi igénybe. A családi kedvezmény összegénél eltartottként kell figyelembe venni azokat a személyekete, akik után nem igényelnek családi pótlékot (pl. a főiskolás akkor is eltartott lehet, ha középiskolás testvére után nem igényelnek családi pótlékot). Valamint jogosultsági hónapnak számít az a hónap is, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll – akkor is, ha a pótlékot ténylegesen nem folyósítják.


Személyi kedvezmény nem változott


Súlyosan fogyatékos magánszemély az erről szóló orvosi igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától az ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékával az összevont adóalap adóját csökkenti. 2012. évben a személyi kedvezmény havi összege 4650 forint. Súlyosan fogyatékos személynek kell tekinteni a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségekben szenvedő mellett azt is, aki rokkantsági járadékban részesül.


Egyéb fontosabb változások a személyi jövedelemadó törvényben


Béren kívüli juttatások


2012. január 1-jétől üdülési csekk formájában nem adható béren kívüli juttatás.


Béren kívüli juttatásként adható juttatások és mértékük: (a kifizetőt terhelő közteher alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa, fizetendő személyi jövedelemadó 16 %, EHO 10%)

– étkezéssel kapcsolatos juttatások

· munkahelyi étkeztetés formájában adható havi 12.500,- Ft-ot meg nem haladó

· juttatás, illetve

· fogyasztásra kész étel vásárlására adható Erzsébet-utalvány legfeljebb havi 5.000,- Ft értékig

– SZÉP-Kártya (Széchenyi-pihenőkártya) keretében

· szálláshely-szolgáltatás évi 225.000,- Ft-os keretben

· vendéglátás-szolgáltatás évi 150.000,- Ft-os keretben

· szabadidő eltöltését, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatás évi 75.000,-Ft- os keretben

– munkáltató saját üdülőjében a munkavállalónak és közeli hozzátartozóinak nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér (2012-ben 93.000,- Ft) összegét meg nem haladó mértékben


– iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 %-át (2012-ben: 27.900,- Ft) meg nem haladó mértékben – az iskolakezdési támogatás nyújtásának egyéb feltételei változatlanok (ld. tavaly őszi ide vonatkozó cikk!)


– helyi utazási bérlet


– iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása a minimálbér 2,5-szeresét (2012-ben: 232.500,- Ft) meg nem haladó mértékben


– önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári, munkáltatói nyugdíjszolgáltató intézményi munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 50, illetve 30 %-át meg nem haladó mértékben.


Béren kívüli juttatásként 2012-től nem adható munkáltatói támogatás az internetszolgáltatáshoz, az ilyen juttatás munkabérként adókötelessé vált.


A munkahelyi étkeztetés és a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány a törvény szerinti mértékben együttesen is biztosítható a munkavállaló számára, sőt ezen kívül a SZÉP-Kártya vendéglátás alszámláján keresztül is részesülhetnek évi 150.000,- Ft-nyi étkezési szolgáltatásra felhasználható munkáltatói juttatásban. Összesen tehát havi szinten 5.000,- Ft + 12.500,- Ft + 12.500,- Ft, azaz 30.000,- Ft étkezési célú juttatás adható.


Az egyes meghatározott juttatásként adott juttatások esetén a munkáltatót az adott juttatás 1,19-szerese után 16 % személyi jövedelemadó és 27 % EHO terheli.

Forrás: Kovács Andrea www.csaladinet.hu